állatok és képek és zenék

NÉZDMEG

Medvefélék [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  Ez a szócikk az állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Medve (egyértelműsítő lap).
Wikipédia:Taxobox Infobox info icon.svg
Medvefélék
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor
Pápaszemes medve (Tremarctos ornatus)Pápaszemes medve (Tremarctos ornatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Waldheim 1817
Alcsaládok és nemek
A medvefajok elterjedése:
            Óriáspanda (más fajokkal:    ,    )
            Maláj medve (az örvös medvével:    )
            Ajakos medve (az örvös medvével:    )
            Pápaszemes medve
            Fekete medve (a barna medvével:    )
            Örvös medve (más fajokkal:    ,    ,    ,    )
            Barna medve (más fajokkal:    ,    ,    )
            Jegesmedve
A barna medve feje oldaról

A medvefélék (Ursidae) a ragadozók rendjének egy családja. Mivel a mai rendszerek az óriáspandát is a medvefélék közé sorolják, így 5 nem és 8 ma élő faj tartozik a családba.

A medvefélék nagy testű, erőteljes, lomha mozgású ragadozó emlősök, azonban veszély esetén vagy vadászatkor rendkívül gyorsan képesek futni. Egész talpuk érinti a talajt, talponjárók. Fejük nagy, orruk megnyúlt, farkuk erőteljesen visszafejlődött, rövid. Tépőfoguk nem alakult ki, zápfogaikon tompa dudorok találhatók. Vakbelük nincs, teljesen visszafejlődött. Többségük mindenevő.

A medvefélék képviselői széles körben elterjedtek a világon. Eurázsia és az amerikai kontinens lakói, Afrikában, Ausztráliában és az Antarktiszon viszont nem fordulnak elő. Nagytestű, erőteljes felépítésű fajok tartoznak ide, melyek táplálkozásukat tekintve igen változatos állatcsoportot alkotnak, hiszen ragadozókat, mindenevőket és elsősorban növényevőket egyaránt sorolnak a családba. A medvefélék elsősorban magányos életmódúak.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Rendszerezés [szerkesztés]

A család az alábbi ma élő nemeket és fajokat foglalja magában.

Ailurinae alcsalád [szerkesztés]

 

Ursinae alcsalád [szerkesztés]

A medve a kultúrában [szerkesztés]

Elnevezései, szólások [szerkesztés]

A medve név szláv eredetű. A medved, medvegy szó eredetileg „mézlátót”, „mézmutatót” jelentett (az ősszláv med, „méz” és vedj „látni” szavak összetétele). Az ősi szláv megnevezés valószínűleg olyan totemisztikus alapon született körülírás, mint az ősi magyar farkas és szarvas szavak. A totemként tisztelt állat valódi nevének kiejtését ugyanis tabu tiltotta. A medve kicsinye a bocs (ismeretlen eredetű szó), illetve a mackó. Ez utóbbi a szlovák macko („medve”; „tipegőruha”) átvétele, és eredetileg a Matej (Mátyás) személynév egyik becéző alakja volt. A medve hangja a brummogás, ami hangutánzó szó. Ez a szó elég későn jelent meg a magyar nyelvben, valószínűleg a szintén hangutánzó német brummen átvételeként.[1] A medvével kapcsolatos közismert magyar szólás az előre inni a medve bőrére, vagyis „túl korán örülni valaminek”. A középkori Szent György Lovagrend egyes rabló lovagjainak medvebőrt ábrázoló címeréről (németül Bärenhäuter - ejtsd: bérnhojter -, azaz „medvebőrös”) veszi eredetét a pernahajder kifejezés.[2]

A medve neve az ógörögben arktosz, a latinban Ursus, a barna medve tudományos nevét is e két szóból alkották meg: Ursus arctos. Mindkét szó az indoeurópai arkt-, urkt- szótőre nyúlik vissza. A medve angol bear és német Bär neve a szláv nyelvekhez hasonlóan az eredeti név tabutilalma révén alakulhatott ki, és egyes nyelvészek az ógermán brun, beron („barna”) szóra vezetik vissza. A medve hindi neve bhalu, a Dzsungel könyvében szereplő medve ezért kapta a Balu nevet.

Vallás és művészet [szerkesztés]

Berlin címere
1954-ben gyártott németországi játékmackó

A finnek és más finnugor nyelvű népek hajdanán a medvéket őseik szellemeként tisztelték. Hasonló medvekultuszt ápoltak az ősi koreaiak is. Az ókori görögök a medvéről nevezték el a Kis Medve és Nagy Medve csillagképeket (népi nevük Göncölszekér).

A medve számos város címerállata. A leghíresebb ezek közül a svájci főváros, Bern, valamint a német főváros, Berlin címerében látható medve. (A Bern név maga is medvét, a Berlin név pedig mackót jelent.) Az USA Kalifornia államának zászlajában medve látható. Oroszország hagyományos jelképállata szintén a medve. (Mackó volt az moszkvai olimpia kabalafigurája is.)

Játékmackók [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Plüssmackó

A medvebocs kedves emberszerű vonásai miatt a legnépszerűbb játékfigura. Többnyire plüssből készítik. Az első játékmackókat 1894-ben készítette a németországi Sussenguth-fivérek játékgyára. Sikerük nyomán más gyártók is követték őket Németországban, majd máshol is. A régi mackókat világszerte felnőttek is gyűjtik. A világ első játékmackó-múzeumát 1984-ben nyitották meg Angliában (Teddy Bear Museum, Petersfield, Hampshire).

Szépirodalom [szerkesztés]

Versek [szerkesztés]

Animációsfilm-figurák [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Medvefélék témájú médiaállományokat.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
  2. ↑ „Elkorcsosult lovagrend volt az, Arad megyében, Szent-György lovagok címe alatt, melynek tagjai azonban Istendicséret és a pogányok leküzdése helyett a környék birtokosainak kifosztogatását tűzték ki feladatokul; s mert insigniáikban medvebőr-palást volt a jellemző viselet, az általuk leginkább mortifikált svábok által elneveztettek "Bärenhäuterek"-nek; amiből a magyar népajk pernahajdert csavarintott. – Tehát ez a szó olyan gézengúzt jelent, aki rontja a "zsiványnak a becsületét".” (Jókai Mór: A névtelen vár)
  3. ↑ YouTube
  4. ↑ Tévé Maci a macibolt.hu-n

Jegesmedve